A férfiak a Marsról jöttek, a nők a Vénusztól. Vajon tényleg igaz az, hogy a két nem közötti harmonikus együttműködés lehetetlen? Hosszú távon valóban kiütköznek két ember kapcsolatában olyan ellentétek, melyek egyre mélyülni látszanak? Hagyjuk most az adatokat arról, hogy a házasságok hány százaléka végződik válással, hiszen ellenpélda is akad bőven. Tény az is, hogy soha nem tudhatjuk, mi zajlik két ember között, és valójában van-e harmadik is a kapcsolatban.

Férfias nők és nőies férfiak

A játszmák a párkapcsolatban akarva-akaratlanul is jelen lehetnek. Az egész már az ismerkedésnél elkezdődik. Tényleg a férfinak kell kezdeményeznie? S ha nem teszi, mennyire nőies a másik fél részéről ebbe az irányba mozdulni? Értékes az a nő, aki nyíltan kifejezi, mennyire vonzódik a másikhoz? Vajon nem veszíti el éppen ettől az érdekességét a férfi számára? Olyan kérdések ezek, melyek egyre inkább aktuálisak napjainkban. A felkínálkozó tinik mellett szép számmal akadnak olyan nők is, akik akár már csak munkahelyi hatalmi pozíciójukból adódóan is hasonlóképp viselkednek a férfiakkal. Mennyire képes megőrizni egy nő a nőiességét abban a világban, amelyben a férfiakat megszégyenítő határozottsággal kell helyt állnia munkájában?

Ahol a pénz, ott a hatalom?

Igen, itt érkeztünk el a másik kritikus ponthoz. Azok a bizonyos anyagiak. A játszmák a párkapcsolatban sokszor éppen azzal vannak összefüggésben, hogy egyik fél többet keres, mint a másik, vagy jelentősen jobb anyagi körülményekkel rendelkezik. Ilyenkor a kellő intelligencia hiányában gyakran kiütközik ez a helyzet, és kialakulnak az alárendelt-fölérendelt pozíciók. Nem ritka, hogy mindez olyan folyamatokat indít el a kapcsolatban, mely egyik vagy akár mindkét fél félrelépéséhez vehet. Míg az anyagilag rosszabb körülményekkel rendelkező ilyen módon kíván kompenzálni, addig a másik úgy érzi, bármit megtehet, mert anyagilag ő finanszírozza a közös élet jelentős részét.

Bizalom-önbizalom

A játszmák a párkapcsolatban gyakran éppen a másik önbizalmára, vagy annak hiányára vezethetőek vissza. Nem ritka, hogy a férfi folyton kritizálja a nőt, mindig van egy kritikus, akár rosszindulatú megjegyzése. Persze ehhez partner is kell, aki ezt vagy elviseli, vagy a megfelelő módon visszaszól. A „beszólogatások” ugyan akár fel is korbácsolhatják a párkapcsolatot, de hosszú távon a másik bántása soha nem vezet jóra.

Játszmák a párkapcsolatban- van egyáltalán értelmük?

Persze, hogy nincsen. Ahol hatalmi harcok dúlnak, az anyagiak befolyásolják azt, hol van egyik vagy másik fél helye, ott bizalomról, őszinteségről aligha beszélhetünk. Nem csak a pénz beszélhet e tekintetben, hanem a másik fél önbizalomhiányának kihasználása is. Csoda, hogy annyi párkapcsolat végződik csúfosan? Minden pesszimizmust félretéve azonban elmondható, hogy ahol a felek egyenrangúnak érzik magukat, és úgy is viselkednek a kapcsolatban, ott nincs szükség játszmázásra. A csipkelődések és mindkét fél által a helyén kezelt beszólások akár a szenvedély fenntartását is maguk után vonhatják.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét